Firenzei Medici Katalin és az én örök kedvencem; a spenót. És itt van! Eljött! (Nem Medici Katalin, hanem a spenót szezon.)
Természeten nincs is macerásabb, unalmasabb (és bosszantóbb) konyhai elfoglaltság, mint előkészíteni, megtisztítani a spenótot. Épp ezért ajánlom feltétlenül éjszakára halasztani. Garantáltan bealszol tőle, és ha elegendő mennyiséggel kezdesz, rémálmok sem fognak gyötörni, mert kizárólag hipnotikus zöld pacák körtáncolnak majd a szemed előtt.
Beszerzed a spenótkát dögivel, a kertből vagy a piacról. Kimosod a mosogató vályút és sokszor-sokszor átöblíted benne a leveleket. Aztán hagyod őket a vízben ázni, míg leülepszik a maradék homok az aljára.(És bogár… bár az általában felúszik.) Ekkor jöhet az idegtépkedő szártépkedő… Egyesével, persze, mert keserű lesz a spenót, ha kihagyod e fázist.
Amikor úgy érzed, már egy percig sem bírod tovább, na akkor lesz éppen egy fél adagnyi főzeléked. Ne csüggedj. Tudom én, hogy a mirelit dobozos spenót iszonyú olcsó, de ez azért mégiscsak a te spenótod, akármilyen idegesítő is szegény. És különben sincs már más hátra, mint bő vízben feltenni és megfonnyasztani az átválogatott leveleket, pár fokhagymagerezddel, sóval. (Állítólag kis szódabikarbónától megőrzi zöld színét.) Ha kellőképpen összezsugorodott a mennyiség, leszűröd és bot mixerrel összepréseled. Eztán szoktuk mi zacskózni és mélyhűteni.
Mert a spenót jó! Immunerősítésre, fáradtság ellen, vércukorszint és vérnyomás szabályozásra, rák ellen és –az előbb kifejtett felhasználási javaslattal- álmatlanság ellen is!
Miért éri még meg? Íme egy kis vadító inspiráció: spenótreceptek.blog.hu!
Ui: Szerencsés Flótás üzeni, hogy ez az éjszakai program csak erős idegzetűeknek ajánlott!