Nincs rosszabb, mint órákon át hánykolódni az ágyban, feszülten várva, hogy végre elaludj.
Hát ne aludj!
Kászálódj ki a párnák közül!
Élvezd az álmatlanságod!
Hogyan?
Itt találsz hozzá ötleteket!
Miért is ne?
Hiszen végre békében van időd! Hiszen egyedül jó!
Hiszen este jó!
Van egy nagyon hasznos, kedves blog. Andalodó.
Igazán segít, ha nem tudunk elaludni, pedig tényleg aludni akarunk. (Nem pedig tenni-venni, mint itt nálam, az Alvós Blogon!) El lehet ma este andalodni benne.
Épp arról postol Andalodó, hogy a stressz – ami az elalvást is nehezíti- köszönhető lehet a tökéletesség mániának is.
Ott egy pszichó tesztben jól megnézheted magad…, hogy te perfekcionista vagy-e.
Valaki azt mondta, hogy az emberek azért nem tudnak éjjel aludni, mert annyira foglalkoztatják őket a napi feladataik, munkájuk.
És hát igen, jogos. Mert amikor nem tudok aludni akkor én is azon kattogok hogy mit/ hogyan/ mikor/ miért is kéne csinálni. És ennek az iszonytató éccakai bepörgésnek az elállítására van egy jó módszer.
Fel kell tápászkodni az ágyból és el kell végezni az aktuálisan minket marcangoló feladatot.
Itt, most, éjjel, iziben.
Ha készen vagyunk, vagy legalább haladtunk a munkával, akkor máris nyugodtabban térhetünk újra nyugovóra.
Persze ha épp a főnökünkkel kéne beszélnünk egy meló ügyében, akkor lehet, hogy jobban járunk, ha ezt a telefont mégis holnapra halasztjuk. Bár ki tudja. Ha történetesen ő sem tud aludni, még szívességet is teszünk neki, hogy éjjel zaklatjuk.
Szóval az nem fair, hogy a babák mindenféle édi kis mozgós zenélős nézegetni valót kapnak az ágyuk fölé. Mi, felnőttek meg csak bámuljuk a csupasz plafont. Csoda, ha így nem tudunk elaludni?!
Itt az idő, altassuk és kényeztessük magunkat felnőtt függőkkel.
Eredetileg nem ezzel a céllal, de én madarasat csináltam. Mert szépek. És szállnak. És álomba ringatnak. Elalvás közben még a neveiket is meg lehet tanulni.
Találj magadnak egy altató-nyugtató motívumot és alkoss frízt az ágyad fölé. Rózsás? Felhős? Tájképes? Szeretteid képei? Mind lebeghetnek éjjel feletted.
Igényesebbre is lehet csinálni, mint az enyém.... Mondjuk a képet keretbe varrva, vagy technocolt csöpögtetve rá, hogy fényes átlátszó műanyagszerű felülete legyen, vagy pöttyök helyett mindenféle mintára vágva, nem sorba, hanem összevissza felfűzve…
És persze nem csak magadnak készítheted. Egész inszomniás baráti körödet, családodat is meglepheted vele. Bár inkább kívánok nekik függők nélküli békés álmokat.
Fonák a helyzet, de az inszomniások többsége azért nem tud elaludni, mert fél, hogy nem tud elaludni…
A félelem, aggodalom β /béta/ agyfrekencián (40 Hz) jellemző. Alvásba való átcsúszáshoz azonban α /alfa/, majd az alváshoz θ /théta/ és Ϭ /delta/ hullámhosszak kellenek. Így maga a ’béta szintes’ aggodalom akadályoz minket az alvásban.
A Stanfordi Egyetem alvászavarokkal foglalkozó kutató orvos csoportja már ősrégen, 1976-ban megállapította, hogy altatókkal a helyzeten nemhogy nem segítünk, de rontunk.
Hiszen további tény, hogy az álmatlanságban szenvedők 40% azért alszik kevesebbet, mert az altató pirulák rabja lett. Amikor megvonták tőlük a gyógyszereket 20%-al többet aludtak, mint azelőtt altatóval!
Nem beszélve arról, hogy már ekkor, a 70-es évek Amerikájában 200.000.000 dollárt költöttek az emberek évente altatókra. Micsoda biznisz :)
Mit mondok erre én?
Ne pazarold a pénzed. Ne szedj altatót. Ne aggódj bétában.
Ha nem tudsz elaludni, gyere és olvasgasd az ALVÓS BLOG-ot, míg csak úgy istenigazából el nem álmosodsz :)
Forrás: Agykontroll mesterfokon, José Silva, Robert B. Stone, Agykontroll Kiadó, Budapest, 1992
Ma békés alvást kívánok mindenkinek.
Nem kell felkelni. Se alkotni. Se takarítani. Se zenét hallgatni. Se éjszakai programra utazni.
Csak kicammogni a konyhába egy pohár langyos mézes tejért. Mert segít. Elaludni.
A kalcium enyhíti az álmatlanságot. És a tejben kalcium van. És tripofán. Mindegy bonyolult… A babsaláta kapcsán már volt szó róla. Szóval a tej kémiailag is kifejti altató hatását.
De szerintem még inkább lelkileg.
Az édes anyatejet, szerető biztonságot, védelmet idézi. Meg azokat az óvodás, gyermeki időket, amikor –ha szerencsések voltunk- meleg kakaót kaphattunk elalvás előtt.
Úgyhogy igyunk tejet és szenderedjük meleg puha álmokba.
forrás www.freedigitalphotos.net
Ez egy rövid laikus összefoglaló az alvás szakaszairól, csak hogy képben legyünk/legyek.
Az alvást tudományosan EEG-vel, (elektroenkefalográffal )szokták mérni. Ez az eszköz az agy sejtjeinek működése közben keletkező elektromosáram-változásokat erősíti fel és rajzolja hullámvonalakká. A teljes alvás 7-8 órájáról szokták felvenni a mintát.
A lefekvést követő jellemzően 2-10 perc elteltével megkezdődik a szendergés szakasza, ami úgy 5-6 percig tart. Ezt követi a felületes alvás szakasza, szintén nem hosszabb, mint 6-7 percig. Majd a középmély alvásba csöppenünk, és itt is maradunk kb. 15 percig. Végül elérünk a mély alvás fázisába, ami 30-40 percig tart. Ez összesen maximum egy óra. Mi történik ezután?
Hát elkezdünk visszafele haladni, ezúttal kicsit gyorsabban. Amikor rükvercben elérjük a szendergés szintjét, akkor nem felébredés, hanem egy különös gyors hullámú szakasz kezdődik, nagyon mély alvással, és nagyon gyors szemmozgással.
Ez az REM (rapid eye movemenet) szakasz, ahol leggyakrabban álmodunk. Különös (paradox szakasznak is nevezett) állomása ez alvásunknak. Nehezebben vagyunk ébreszthetőek, mint mély alvásban, ugyanakkor az EEG hullámai szerint egy ébredéshez közeli állapotban vagyunk. Az alvás mélyülése során az izomfeszültség folyamatosan csökken, de még a mély alvásban sem szűnik meg teljesen. Itt; az REM szakaszban azonban az izomzat feszültsége tényleg megszűnik, annak ellenére, hogy pont az REM-ben mozog sokat az ember. Paradox, nem mondom, paradox…
Az első álom (azaz REM)szakasz úgy 15 percig tarthat és ezzel lezárult egy alvásciklus. Kezdődhet megint minden elölről.
Egy éjszaka 4-6 alvássorozat jelentkezik. A reggelhez közeledve az alvás mélysége, illetve a mélyalvások hossza csökken, míg az REM szakaszok időtartalma és erőssége növekszik. Így az ébresztő többnyire már REM szakaszból csenget fel bennünket.
Forrás: Dr. Goldschmidt Dénes, Dr. Halász Péter: Alvás, álom, álmatlanság, 1983, Medicina, Bp.
forrás www.wikipedia.org
Megnéztétek a múltkor ajánlott filmet, a Leleményes Hugo-t azóta?
Ehhez kapcsolódik a filmben is megjelenő Georges Mélies alakja, aki az első filmstúdiót építtette a világon. Bűvész trükköket és vadul gesztikuláló színészeket alkalmazott újszerű néma filmjeiben. Maga Mélies is illuzionisták, festők, bohém művészek közt töltötte fiatalkorát.
Az 1920-as évekre teljesen tönkrement és egy pályaudvar játékárusaként tengette öreg napjait –mint tudjuk a Hugo-ból.
Ma este tehát utazzunk a Holdba, némán, fekete-fehéren. 1902-ben járunk ne feledjétek, és a filmtörténet legkorábbi sci-fijét láthatjátok:
.jpg)
forrás www.zooszeged.hu
Garantáltan a legjobb program szürkületre.
Múltkor kint aludtunk éjszaka és a csendes borozgatás, beszélgetés, esti-mesélés közben a denevérek furcsa szögletes köreiket rótták felettünk a homályban. Eszünkbe jutott, hogy állítólag szeretik a mazsolát...
Miért is ne próbálnánk meg?! Nosza, került egy nagy marék mazsi. Pizsamástul, borospoharastul, mesekönyvestül felmentünk a legmagasabb elérhető pontra a közelben. Innen dobáltuk a sötétedő égre a mazsolákat. És a denevérek tényleg jöttek! És olykor tényleg elkapták!
Az egésznek annyira boldog hangulata lett. Hogy itt áll a kis család az estében. És békében, hangtalanul hajigál a cikázó denevéreknek.
A korai denevér (akiket mi is etettünk) mára szinte teljesen urbanizálódott, szóval a panelrengetegtől a külső kertvárosi kerületekig, Budapesten mindenhol megtalálható.
Úgyhogy próbáljátok ki! (Remélem, tényleg nem árt meg nekik a mazsola…)
Bár most beugrik egy kép ehhez az állatkertből is. Etetés volt, és a gyümölcsevő denevértömeg kitárt szárnnyal ugrott hasast a hatalmas, lapos gyümölcsöstálakra, hogy ki-ki felmarva súlyos adagját elrepüljön és biztonságban függeszkedve elmajszolja azt. Szívbemászó állatok.
És nem szívnak vért. Magyarországon… De még Dél-Amerikában is csak három faj. Azok meg úgy, hogy nyálukkal egyszerre fájdalomcsillapítót adagolnak az áldozatba. Hát nem kíméletesek, a drágák?
A Nemzetközi Denevér Éj alkalmából majd mesélek még róluk. Figyeld a blogot!
Jó etetést!
Joan Baez végigkísér. Zenéje a vérünkbe ivódott.
Mindig ott van a családban. Minden új életszakaszban új értelmet és új távlatokat nyer. A dallamok, a szövegek, Joan Baez hihetetlen, karakteres személye végérvényesen belénk szövődtek. Ő édesapánk örök múzsája, nekünk gyerekeknek –így aztán- örök kísérője.
Ma én vagyok a legszerencsésebb ember a Földön, mert –és hála érte sokaknak, köszönöm!- éppen Joan Baez koncertjét hallgathatom Bécsben.
Nektek küldöm altatóul és szeretettel az egyik legismertebb dalát. Gyerekkoromban minden éjjel erre aludtam el –persze édesapám előadásában. Felnőttkoromban pedig minden éjjel ezzel altatom a kisfiamat.
Így öröklődik tovább ez a szerelem...
forrás www.everystockphoto.com
Arra gondoltam, hogy én még soha nem építettem kártyavárat.
És még arra is gondoltam, hogy pedig az milyen egy meditatív, elmélyülős, nyugalmasan koncentrálós dolog lehet.
Aztán még arra is gondoltam, hogy mi a franc értelme van egy kártyavárnak?
Meg még arra, hogy talán mégsem olyan elmélyülős munka, sőt sokkoló, türelempróbáló és feszült.
Nem maradt más hátra, mint hogy kipróbáljam. Előkapartam a francia kártyát és elkezdtem… Két lapig jutottam. És még azok is ledőltek.
Semmi kétség, én vagyok az a kategória aki sokkolódik, feszül, türelmetlenkedik.
Próbáld ki ma éjjel te is! Hátha te pont abba a csapatba tartozol, aki örömöt, sikert, nyugodt elmélyedést találnak az éjszakai kártyavár (légvár?) építésben.
Alább egy kis inspiráció a rekordtartó amerikai fiútól, Bryan Berg-től, akinek legnagyobb kártyaépülete 10×3 méter és 44 nap alatt készítette el!
Mondjuk azt nem értem, hogyhogy nem hibázik soha és hogyhogy nem lesz totál ideges, mert én csupán a videó nézése közben is görcsösen szurkoltam, hogy jaj szegény le ne döntse véletlen az egészet…
forrás www.kozzi.com
Ez hülyén hangzik, de a bab altat. (Állítólag…)Tudományos magyarázata is van rá, persze.
Én abból annyit értek, hogy van egy tripofán nevű esszenciális (= az emberi szervezet nem állítja elő, így étellel kell bevinni) aminosav, ami nyugtató hatású. A tripofán valahogyan áttételesen (és gondolom pozitívan) hat a központi idegrendszer alvásciklust és hangulatot szabályozó részére.
És a jó hír: a bab is tartalmaz ilyen tripofánt! (Bízom benne, hogy a zöldbab is, mert...) Ma egy altató zöldbab salátával készültem!
Zöldbabsaláta
Hozzávalók:
500g zsenge zöldbab, 2 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olivaolaj, 3 evőkanál majonéz, egy kis mustár, bors, méz, citrom, petrezselyem
Elkészítése:
A zöldbab végeit le kell vágni, majd megmosni és megfőzni (nem sokáig csak ’roppanósan puhára’).
Eközben a szószt ki lehet keverni. Olivaolajat az összenyomott fokhagymával, sóval, borssal, kis citromlével, egy kanál mézzel, egy cseppnyi mustárral és a majonézzel jól összedolgozni.
A főtt babot megforgatni a szósszal, majd petrezselymet, esetleg paradicsomot adni hozzá.
Vajas pirítóssal és reszelt sajttal a legjobb, könnyed vacsinak, altató pirulák helyett.
Ui: Voltatok ma Bakonybélben?
forrás www.freedigitalphotos.net
Az aranyhalak álmodhatják azt, hogy kirepülnek az akváriumból, az oroszlánok, hogy üldözik őket, a csirkék, hogy zuhannak? Álmodnak, sőt alszanak az állatok egyáltalán? Vagy csak az embernek adatott meg, hogy álmodjon, álmodozzon?
Ilyesmi érdekelt és egy szuper, bár jó régi kis könyvben (Dr. Goldschmidt Dénes & Dr. Halász Péter: Alvás, álom, álmatlanság, 1983) találtam sok izgalmas feltételezést az állatok alvásával kapcsolatban.
Rögtön kiderült, hogy szegény aranyhalak még csak álmukban sem szabadulhatnak az akváriumból, mert alvásuk szakaszai, így például az álmodós szakasz, nem különülnek el egymástól, mint az embereknél.
A csirkék sem álmodhatnak túlzottan sokat, mert az REM fázisuk maximum 5 másodpercig tart. Ráadásul a madarak a békés álmodáshoz túl gyorsan kapcsolnak ébrenlét és alvás között. Egy bagoly például egy nap 227× is elalszik napközben. Persze csak rövid időkre, védekezve ezzel a módszerrel a lehetséges támadások ellen.
Az emlősök közül a hangyászsün példának okáért nem tud álmodni, alvásából hiányzik az REM szakasz. Tudósok feltételezték, hogy azért van ez így, mert látószerve fejletlen, így nem képes az álom látására. Csakhogy a vakond, aki szintén csenevész látási rendszerrel bír- már tud álmodni.
Gondolom, egy oroszlán könnyedén megálmodhatja, hogy üldözik őt, feltéve, hogy ilyen a normál életében is előfordult, hiszen a legtöbb emlős életük jellegzetes eseményeit bizonyítottan meg tudja álmodni (lapul, ugrik, vadászik…).
De ha így van, akkor ez vajon azt is jelenti egyben, hogy az emlősök tudatalattija ugyanúgy meg tudja szólítani őket? Van például tudatalattijuk? Ugrásnál, vadászatnál szimbolikusabb dolgokat is tudnak álmodni? Vagy mi, emberek túl komolyan vesszük magunkat, az álmokat, értelmezéseket és az egész alvás-álmodás nem egyéb, mint biológiai szükséglet, melynek funkcióját még nem pontosan ismerjük?
Ezek csak feldobott labdák, esti gondolkodnivalók, szösszenetek. Talán majd minden kérdés megválaszolására, kikutatására apránként sort kerítünk…
forrás www.freedigitalphoto.net
Nem tudsz elaludni? Számolj bárányokat!
De nem, most komolyan!
A metódus az volna, hogy elképzelsz sok puha fehér pamacsos bárányt egy harsogóan zöld réten. Majd elképzeled magadat, kucsmában, bottal, pulival (esetleg egyéb kiegészítőkkel, teszem azt: hagyma, szalonna, butykos!) mint pásztort.
A bárányok rengetegen vannak, és neked az egész nyájat meg kell számolnod. Az angolszász kultúrában kerítésen ugrálnak át egyesével, hogy megkönnyítsék neked a számolást, de nálunk Magyarországon, nem tudom, hogy csinálnak-e ilyet. Mindegy, te csak számolj és számolj és számolj, és számolj… Míg végül el nem alszol.
Azon töprengtem, honnan jön ez a hülyeség. (Ami talán nem is olyan hülyeség, mint elsőre gondolnánk…)
Arra jutottam, hogy –ahogyan a vezetett relaxációkban is- egy élénk, de nem túl élénk képet kell vizualizálnod, és így lekötöd az elméd ennek a képnek a megteremtésével. Aztán folyamatosan fenntartod a figyelmed azzal, hogy számolsz. A számlálgatás elég monoton tevékenység ahhoz, hogy el tudj aludni, sőt annyira unalmas, hogy inkább alszol, mint tovább számolsz. Ugyanakkor elég nagy figyelmet igényel (persze, mert a bárányok szerte-szét rohangálnak) ahhoz, hogy másra viszont ne tudj fókuszálni.
Talán valami ilyesmi a magyarázat. Szerintetek?
De akkor még mindig itt a kérdés: Miért bárány?
Azért, mert a bárány tenyésztés mindig szorosan hozzátartozott az európai népek kultúrájához, és mert valóban meg kellett őket számolni olykor? És igaz, ami igaz, ha láttál már birka nyájat, el tudod képzelni, hogy nem lehetett könnyű pontosan megszámolni őket.
Vagy még az is felmerülhet kiegészítő magyarázatként, hogy a katolikus Európában, jó pásztorokként mi is számolgatjuk a báránykáinkat, ahogy Jézus sem hagyott egyet sem elkószálni.
Vagy mindkettő. Vagy egyik sem. Vagy végül is tök mindegy, hülyeség az egész.
Csak ki kell egyszer próbálni, működik-e taktika és kész!
Mondjuk kipróbálod ma éjjel?
