forrás www.freedigitalphotos.net
Az aranyhalak álmodhatják azt, hogy kirepülnek az akváriumból, az oroszlánok, hogy üldözik őket, a csirkék, hogy zuhannak? Álmodnak, sőt alszanak az állatok egyáltalán? Vagy csak az embernek adatott meg, hogy álmodjon, álmodozzon?
Ilyesmi érdekelt és egy szuper, bár jó régi kis könyvben (Dr. Goldschmidt Dénes & Dr. Halász Péter: Alvás, álom, álmatlanság, 1983) találtam sok izgalmas feltételezést az állatok alvásával kapcsolatban.
Rögtön kiderült, hogy szegény aranyhalak még csak álmukban sem szabadulhatnak az akváriumból, mert alvásuk szakaszai, így például az álmodós szakasz, nem különülnek el egymástól, mint az embereknél.
A csirkék sem álmodhatnak túlzottan sokat, mert az REM fázisuk maximum 5 másodpercig tart. Ráadásul a madarak a békés álmodáshoz túl gyorsan kapcsolnak ébrenlét és alvás között. Egy bagoly például egy nap 227× is elalszik napközben. Persze csak rövid időkre, védekezve ezzel a módszerrel a lehetséges támadások ellen.
Az emlősök közül a hangyászsün példának okáért nem tud álmodni, alvásából hiányzik az REM szakasz. Tudósok feltételezték, hogy azért van ez így, mert látószerve fejletlen, így nem képes az álom látására. Csakhogy a vakond, aki szintén csenevész látási rendszerrel bír- már tud álmodni.
Gondolom, egy oroszlán könnyedén megálmodhatja, hogy üldözik őt, feltéve, hogy ilyen a normál életében is előfordult, hiszen a legtöbb emlős életük jellegzetes eseményeit bizonyítottan meg tudja álmodni (lapul, ugrik, vadászik…).
De ha így van, akkor ez vajon azt is jelenti egyben, hogy az emlősök tudatalattija ugyanúgy meg tudja szólítani őket? Van például tudatalattijuk? Ugrásnál, vadászatnál szimbolikusabb dolgokat is tudnak álmodni? Vagy mi, emberek túl komolyan vesszük magunkat, az álmokat, értelmezéseket és az egész alvás-álmodás nem egyéb, mint biológiai szükséglet, melynek funkcióját még nem pontosan ismerjük?
Ezek csak feldobott labdák, esti gondolkodnivalók, szösszenetek. Talán majd minden kérdés megválaszolására, kikutatására apránként sort kerítünk…
