forrás www.freedigitalphotos.com
Ma éjjel kell papír, víz, ecset és vízfesték a szekrény mélyéről (a legvacakabb, régi általános iskolás is jó lesz).
Ugye beugrik gyerekkorodból, milyen élmény is az, amikor a színek összefolynak, egymásba olvadnak, és kiadnak valamit, amire nem is számítottál. Talán gyerekesnek vagy nőiesnek hangzik a mai program, de próbáld csak ki, meglátod, ezt mindenki élvezi! Semmi tétje az egésznek, csak alkoss, pihenj!
Mondjuk nagyjából kigondolhatod mi téma; egy hangulat, egy táj, egy tárgy, egy időjárás. De az is lehet, hogy csak úgy pacsálsz simán, békében.
A legjobb, ha egy vastag ecsettel előtte bevizezed a papírt. Aztán mehetsz rá a színekkel. Szétáradnak, szétfutnak, eggyé válnak, kis recés szélű foltokká alakulnak. Lehet velük mindenfélét csinálni; megdönteni, összefolyatni, megállítani a terjedésüket, lecsöpögtetni. Ha valami nagyon jó lett, fixálhatod a pillanatot egy hajszárítóval.
Nedvesen festeni mulatság. Mert minden mozgásban van, minden kiszámíthatatlan és el kell engedd a kontrollt, másként nem megy. Terápiás, ugye?
A végeredmény puha, lágy színű, sejtelmes derengésű kép. Lehet, hogy annyira jól sikerült, hogy kiteszed bekeretezve, vagy odaajándékozod a szerelmednek, vagy csinálsz belőle valamit, egy emlékkönyv borítót a kis unokahúgodnak például, vagy bármit.
Mert a színek örömöt okoznak. Az alkotás felszabadít. Én holnap éjjel is folytatom. Szép álmokat!
