forrás www.freedigitalphotos.net
Ez egy rövid laikus összefoglaló az alvás szakaszairól, csak hogy képben legyünk/legyek.
Az alvást tudományosan EEG-vel, (elektroenkefalográffal )szokták mérni. Ez az eszköz az agy sejtjeinek működése közben keletkező elektromosáram-változásokat erősíti fel és rajzolja hullámvonalakká. A teljes alvás 7-8 órájáról szokták felvenni a mintát.
A lefekvést követő jellemzően 2-10 perc elteltével megkezdődik a szendergés szakasza, ami úgy 5-6 percig tart. Ezt követi a felületes alvás szakasza, szintén nem hosszabb, mint 6-7 percig. Majd a középmély alvásba csöppenünk, és itt is maradunk kb. 15 percig. Végül elérünk a mély alvás fázisába, ami 30-40 percig tart. Ez összesen maximum egy óra. Mi történik ezután?
Hát elkezdünk visszafele haladni, ezúttal kicsit gyorsabban. Amikor rükvercben elérjük a szendergés szintjét, akkor nem felébredés, hanem egy különös gyors hullámú szakasz kezdődik, nagyon mély alvással, és nagyon gyors szemmozgással.
Ez az REM (rapid eye movemenet) szakasz, ahol leggyakrabban álmodunk. Különös (paradox szakasznak is nevezett) állomása ez alvásunknak. Nehezebben vagyunk ébreszthetőek, mint mély alvásban, ugyanakkor az EEG hullámai szerint egy ébredéshez közeli állapotban vagyunk. Az alvás mélyülése során az izomfeszültség folyamatosan csökken, de még a mély alvásban sem szűnik meg teljesen. Itt; az REM szakaszban azonban az izomzat feszültsége tényleg megszűnik, annak ellenére, hogy pont az REM-ben mozog sokat az ember. Paradox, nem mondom, paradox…
Az első álom (azaz REM)szakasz úgy 15 percig tarthat és ezzel lezárult egy alvásciklus. Kezdődhet megint minden elölről.
Egy éjszaka 4-6 alvássorozat jelentkezik. A reggelhez közeledve az alvás mélysége, illetve a mélyalvások hossza csökken, míg az REM szakaszok időtartalma és erőssége növekszik. Így az ébresztő többnyire már REM szakaszból csenget fel bennünket.
Forrás: Dr. Goldschmidt Dénes, Dr. Halász Péter: Alvás, álom, álmatlanság, 1983, Medicina, Bp.
