Nincs rosszabb, mint órákon át hánykolódni az ágyban, feszülten várva, hogy végre elaludj.
Hát ne aludj!
Kászálódj ki a párnák közül!
Élvezd az álmatlanságod!
Hogyan?
Itt találsz hozzá ötleteket!
Miért is ne?
Hiszen végre békében van időd! Hiszen egyedül jó!
Hiszen este jó!
Van egy nagyon hasznos, kedves blog. Andalodó.
Igazán segít, ha nem tudunk elaludni, pedig tényleg aludni akarunk. (Nem pedig tenni-venni, mint itt nálam, az Alvós Blogon!) El lehet ma este andalodni benne.
Épp arról postol Andalodó, hogy a stressz – ami az elalvást is nehezíti- köszönhető lehet a tökéletesség mániának is.
Ott egy pszichó tesztben jól megnézheted magad…, hogy te perfekcionista vagy-e.
A félelmek leküzdésének legjobb módja a bátorság gyakorlása.
Van valami bája, de főleg adrenalin növelő hatása az esti, erdei sötétben tapogatózásnak. Vadállatok zöreje, dühösen felhorkanó vaddisznók és ártatlan kismadarak félelmetes avarzörgetése.
Van az erdő, van a sötét és van az emberi akarat a félelem leküzdésére. Aki végigcsinál egy lámpa nélküli kétórás sétát egyedül, este az bátrabb lesz. Ennyit biztosan megér.
Egy ilyen kiránduláson először az erdőtől és a benne lakóktól fél az ember fia vagy lánya. Aztán rájön, hogy ő a csúcsragadozó, tehát csak magától kell félnie. Mint az ifjú Luke Skywalker, akit Joda mester beküld a sötét barlangba: saját félelmeivel találkozik, velük kell megküzdenie. Végül a félelem átalakul izgatottsággá, felfokozott hangulattá, önmagunk megismerésévé.
Ha valaki először próbálkozik ilyesmivel:
-kapcsold ki a telefonod, de valakivel indulás előtt tudasd, hogy kb. hová mész.
-holdfényes éjszakát válassz.
-nézd meg a kiválasztott környék térképét és memorizáld a még sötétben is érzékelhető jeleket, sziklákat stb…
-vigyél egy palack vizet és egy öngyújtót bármi esetre.
-énekelj, fütyülj, ha már teljesen berezeltél.
„Minden embernek vannak félelmei, de a bátrak félreteszik ezeket és előre mennek. Néha a halálba, de mindig a győzelemért” az ókori Görögország királyi testőrségének jelmondata.
Már majdnem elaludtam. Tudjátok, amikor jönnek a képek. Pont azok az alvás előttiek.
És az volt a kép, hogy hintázom. Éjjel. De nem sötétben. Benne voltam ebben a képben, amikor felriadtam mégis az ötletre.
Világítós játszótér. Az kéne. Inszomniásoknak. Felnőtteknek. Éjjelre.
De nem csak egy kivilágított játszótér ám! Hanem foszforeszkáló.
A hinta kötele fénycsíkot húz, ahogy suhanunk. A gerenda és a felemás korlát rikító színekben pompázik. A csúszdák hosszúak, gyorsak, rendesen belefér egy felnőtt feneke és persze villódznak, ahogyan csúszik le rajtuk az ember.
A homokozóban színes, fénylő homok van és hatalmas, hogy normális felnőtt nagyságú homokvárat lehessen építeni, vagy homokszobrokat.
A lábbal rugós körhinta foszforeszkál. A mókuskerék szintén. És nincsen sor, mert sok van belőle. Sose kell majd érte veszekedni.
Valahogyan így. Fák közt. Vaksötétben. Csak a játékok világítanak. A felnőttek meg, ha nem tudnak aludni boldogan birtokba veszik a foszforeszkáló játszóteret.
Ezt szabadalmaztatom.
De ha nem, akkor is jó ötlet. Mondjuk egy 30. szülinapra.
Mécsesekkel, petróleumlámpákkal, lampionokkal csinosan kivilágítani egy elhagyatott játszóteret és szegény szülinapos öregembernek(...) egy önfeledt éjszakai játszóterezést ajándékozni.
Mert van az úgy, hogy tud az ember éjjel aludni, csak éppen hajnali négykor már talpon van. Frissen, üdén, mintha csak délelőtt tíz lenne. A korai kelés ugyan együtt jár a hamarosan bekövetkező nappali fáradtsággal, de határozott előnyei is vannak.
Ilyenkor nyáron csendben szemlélhetjük a napfelkeltét ablakaink mögül. Már ha azok elég tiszták hozzá, hogy kilássunk rajtuk.
Ha meg nem…
Nincs is jobb alakalom, mint az ébredő Nap fényében, a békésen alvók között ablakot mosni!
Takarító mániásnak tűnhetek, pedig az vagyok. De aki nem az, az is kipróbálhatja, mert komolyan mondom: jó!
Reggeli meditációként sikálni, dörgölni egy puha ronggyal, ablaktisztítóval, langyos vízzel, a hűs szellőben egyensúlyozva a párkányon...
Aztán jöhet a reggeli kávé. Az átlátszó, ragyogó üvegen át szemlélve az induló életet. Vagy a szomszédokat...
És csak egy rövid adalék, mert én nem tudtam mi az az ablakjog. Valaha az 1848 utáni magyar kultúrában egy ház tulajdonosának joga volt a háza falán a szomszéd udvarára néző ablakot nyitnia. Sőt a szomszéd épületébe is ablakot vághatott! (A szomszéd meg persze falat emelhetett a tolakodó pillantások előtt, na de akkor is!!!)
Nem mondom, hogy mindenkinek tetszenék a könyv. Lassú, intellektuális, éjszakai utazós, magunkban kutatós hangulat. Néha unalmas, néha szájba rágós. És hát az Ulpius ház sem garancia…
De mégis vannak benne olyan gondolatok, amiken el lehet töprengeni. Jó sokáig.
Egy erős, karakteres ateista pap, aki orvos és egy szürke tanár meg nem történt találkozása a szavakon keresztül. Kimondott és kimondatlan gondolatok. A beszéd hatalma. Filozofálás barátságról, Istenről, magányról.
Terhekkel. Sakkal. Vörös cédrusokkal. Napbarnított kislánytérdekkel. Salazar diktatúrával. Patikával. Vonat utakkal. Tejóval. És álmatlansággal.
Rengeteg álmatlansággal! Szinte minden főbb szereplő közös ismérve az insomnia. Már csak ezért is szerepel itt a könyv. Ötletmerítő…
„Már sokszor beszélték meg éjszaka közepén telefonon, hogy mennyire szenvednek mindketten az álmatlanságtól. Ez volt az aludni nem tudók néma szolidaritása. Ilyenkor néha egy parti villámsakkot játszott vakon a göröggel.”
„…képtelen volt lefekvés után rögtön elaludni. Számtalanszor rótta így Bern üres utcáit, időnként megállt, és akár a vakok, a néhány járókelő lépteire fülelt. Szeretett megállni a könyvkereskedések sötét kirakata előtt, és élvezte, hogy míg a többiek aludtak, csakis az övé volt a rengeteg könyv.”
„Pradonak volt füle a csend különböző fajtáira, olyan füle, amilyennel csak az álmatlanok rendelkeznek.”
Egyszóval szimpla szolidaritásból is jó olvasmány álmatlan önmarcangolós éjjekre…
Én szeretek mosni. És teregetni is. Rázni az illatos ruhákat, teríteni, hajtogatni őket egymás mellé a szárítóra, színsorrendben. Szerintem ez jó dolog.
Ha nem kell kapkodni. De napközben mindig kell. Éjszaka viszont. Van idő.
Meg a karácsonyi nagymosásokat szeretem. Mikor mindennek jó szaga van. A függönynek. A kanapéhuzatnak. Az ágytakaróknak. A díszpárnáknak. Ez persze csak sok mosással valósítható meg. Évente egyszer. Vagy mégsem csak egyszer?
Ma éjjel? Egy nagymosás sorozat? Mert még a mosógép monoton megnyugtató zaját is szeretem hallgatni a csukott ajtókon át. Úgyhogy éjjel kimostam minden függönyt.
Nálunk gyönyörű fehér függönyök vannak. Nedvesen felcsiptetni őket a nyitott ablakok elé, bele a nyári éjszakába. Na, az jó. Rajta! Moss te is!
És miközben hallgatod a dörmögő mosógépet, nézegesd
Porkoláb Zsófia fotográfus ’Teregetési gyakorlatait’.
Vagy olvasgasd ezt -az ő írása /Mosás és teregetés hagyományai/ alapján készült- szemelvényt.
Rögtön azzal kell kezdenünk, hogy a régi magyar népi babonák szerint éjjel, napnyugta után nem lehet kiönteni a mosogatóvizet, vagy odakint hagyni a száradó ruhákat! Különösen nem a csecsemőkéit. A házban elholt lelek ugyanis sötétben a ház körül tanyázhatnak és ha kint hagyjuk a ruhát, akkor „eltapossák a gyermek álmát”. Remélem e hiedelem a függönyök és a kanapéhuzatok álmát nem érinti (mert az enyémek kint vannak.)
Amikor a mosás még kemény nagy munka volt, szigorú szabályok kötötték, hogy mikor nem lehet mosni. Halottak napján például. Mert aki ekkor mosott, annak a családnak halottai vizes ruhában kényszerültek járkálni a másvilágon.
Tilos volt mosni Nagypénteken is. Aki Nagypénteken mosott inget viselt, abba belecsapott a villám.
Karácsonytól Vízkeresztig szintén nem volt ajánlatos mosni, mert az ekkor padláson száradó ruhák a háziállatok halálát okozták.
Volt egy mondás is, miszerint „A Boldog Asszony haragszik, ha szombat este mosnak”. De ma nem szombat van. Nincs akadály…
Ja, és ha már belelendültél, vasalni is jó :)
A csendes este sokaknak az elmélyedés, imádság ideje is.
Adott Istenben való megnyugvás erőt ad és békésen lezárja a napot. Megköszönni, kérni, fohászkodni egy nálunk magasabb rendű lényhez szerintem nagyszerű dolog. Boldogok azok, akik tudnak hinni egy ilyen erőben.
Most nem feltétlen azt mondom, hogy imádkozz! Viszont éjjelente gondolkodni, szent szövegeket olvasgatni vallástól függetlenül is jó lehet.
Az ószövetségi zsoltárok különös, ősi imádságok. Őszinték, emberiek és szimbolikusak. A gyarlóság és a nemes lelkűség, a düh és a hála mind egyszerre van bennük jelen.
Így fényes és árnyékos/ nappalos és éjszakás/ sötét és világos zsoltár részleteket láthatsz itt…
Magukban semmit nem mondanak, inkább olyasmire valók, hogy megkezdj velük egy esti elmélkedést.
Firenzei Medici Katalin és az én örök kedvencem; a spenót. És itt van! Eljött! (Nem Medici Katalin, hanem a spenót szezon.)
Természeten nincs is macerásabb, unalmasabb (és bosszantóbb) konyhai elfoglaltság, mint előkészíteni, megtisztítani a spenótot. Épp ezért ajánlom feltétlenül éjszakára halasztani. Garantáltan bealszol tőle, és ha elegendő mennyiséggel kezdesz, rémálmok sem fognak gyötörni, mert kizárólag hipnotikus zöld pacák körtáncolnak majd a szemed előtt.
Beszerzed a spenótkát dögivel, a kertből vagy a piacról. Kimosod a mosogató vályút és sokszor-sokszor átöblíted benne a leveleket. Aztán hagyod őket a vízben ázni, míg leülepszik a maradék homok az aljára.(És bogár… bár az általában felúszik.) Ekkor jöhet az idegtépkedő szártépkedő… Egyesével, persze, mert keserű lesz a spenót, ha kihagyod e fázist.
Amikor úgy érzed, már egy percig sem bírod tovább, na akkor lesz éppen egy fél adagnyi főzeléked. Ne csüggedj. Tudom én, hogy a mirelit dobozos spenót iszonyú olcsó, de ez azért mégiscsak a te spenótod, akármilyen idegesítő is szegény. És különben sincs már más hátra, mint bő vízben feltenni és megfonnyasztani az átválogatott leveleket, pár fokhagymagerezddel, sóval. (Állítólag kis szódabikarbónától megőrzi zöld színét.) Ha kellőképpen összezsugorodott a mennyiség, leszűröd és bot mixerrel összepréseled. Eztán szoktuk mi zacskózni és mélyhűteni.
Mert a spenót jó! Immunerősítésre, fáradtság ellen, vércukorszint és vérnyomás szabályozásra, rák ellen és –az előbb kifejtett felhasználási javaslattal- álmatlanság ellen is!
Miért éri még meg? Íme egy kis vadító inspiráció: spenótreceptek.blog.hu!
Ui: Szerencsés Flótás üzeni, hogy ez az éjszakai program csak erős idegzetűeknek ajánlott!
Ismered azt az érzést, amikor valaki bekattan a fejedbe és beúszik az egész napodba?
Érthetetlen okokból, de róla gondolkodsz mosogatás, munka, utazás közben. Nem tudsz szabadulni a képétől, az emlékétől, holott lehet, hogy egy ősrégi osztálytárs az illető, akihez valójában sosem volt semmi igazi közöd.
Így most az jutott eszembe, hogy miért ne lehetne ezt direkt is csinálni. Adott egy nyugalmas, ám álmatlan éjszaka.
Gondolj valakire! Bárkire, aki először beugrik. Pozitív vagy negatív szereplőjére életed bármely szakaszának, akár a jelennek, akár a régmúltnak. Lehet közeli ismerős; édesanyád, főnököd, legjobb barátod. Vagy távoli, múltba vesző idegen; régi szerelmed, ovis kori jó barátod, valaha volt szomszédod…
Mélázz el róla! Mi történt köztetek, mi lehet vele mostanában, van-e vele dolgod még az életben? Hogyan zárult a kapcsolatotok, egyáltalán lezárult-e?
Rendben van-e a köztetek minden, vagy jó lenne végre megoldani egy közös gubancot, esetleg tenni érte, tenni vele valamit? Például felhívni és felújítani az ismeretséget. Találkozni, sörözni és egyszerűen csak együtt nosztalgiázni. Megbeszélni régi sérelmeket. Bocsánatot kérni, vagy megbocsátani. Segíteni neki, vagy segítségét kérni …
Annyi fontos (meg nem fontos) embere az életemnek kopik ki belőlem és a mindennapjaimból. Sokszor fájdalmasan, sokszor nehézkésen, sokszor békésen múlnak el ezek az ilyen-olyan kapcsolatok és jönnek helyette mások.
De amikor valakiről mintegy véletlenül ilyen intenzíven gondolkodom, vagy álmodom, akkor (ha még tudom a számukat) fel szoktam őket hívni másnap. Hogy mi van velük. Mivé váltak. Hányadán állunk. Mert kíváncsi vagyok.
És mert bármi meglehet…
forrás www.en.bestpicturesof.com
Vasalni utálatos és végtelenül unalmas. Pont ezért lesz jó az elalváshoz. (Nem csak nőknek, sőt!)
Ha felébredsz ma éjjel, mássz ki az ágyból. Hajtogasd szét a vasalódeszkát, izzítsd be a vasalót, készítsd oda egy halom ruhát, igyál meg előtte egy pohár meleg tejet és állj neki! Csak huzigázod a vasalót ide-oda, közben töprengsz, mélázol, és már újra el is álmosodtál.
Reggel meg, amikor felébredsz, büszke leszel majd magadra, hogy milyen hasznosan töltötted az éjszakát. És lesz mit felvenned!
Még pár érdekesség mára.
Tudtad,
-hogy a legrégibb vasaló i.e. 206-ból származik? Serpenyő alakú volt homokkal és parázzsal töltve használták.
-hogy XVII. században használatos vasalókat a tűzhelyen melegítették fel és többnyire gyönyörűen megmunkált elefántcsont díszítéssel készültek.
-hogy az 1920-as években egy igazi úri ember alap felszerelései tárgyai közé tartozott az elektromos úti vasaló, ami egyben tea és borotválkozó- víz forralóként is működött.
-hogy az európai háztartások 90%-ban van vasaló.
Egyik kedvenc rajongóm (köszI!) egy vendég poszttal és egy szuper éjjeli ötlettel lepett meg ma! Íme ezt írta:
"Mint első rajongói ajánlást, fogadd szeretettel az én álom-helyettesítő módszerem:
A világ 8. csodája! Ugyanis egy pillanat alatt elrepülök vele a többi 7-hez!
Majdnem minden este, elalvás előtt "repülök" egyet a Föld körül. Kedvelt úti céljaim közé tartozik Párizs, Rio de Janero épp úgy, mint a Mount Everest csúcsa, vagy a Fekete kontinens legeslegdélibb csücske...
Mindenhová elrepít! És, ha megtanulja az ember az egeret ügyesen forgatni, mindent úgy lehet körülszaglászni, mintha csak egy madár repülne. Gyönyörű és titokzatos.
Egyszer még a Pentagon udvarán is kolbászoltam, de PSZT! ez ki ne szivárogjon!!! ;)
Mivel a bolygónk végtelen, a lehetőségek is végtelenek. Minden egyes négyzetméter itt van; íme a terítéken.
REPÜLÉSRE FEL!
Csatolok képeket, amik szinte semmit nem adnak vissza, mert ez egy mozgás, nem lehet képekben tükrözni. Úgyhogy mindenki vegye kezébe az irányítást: csak telepíteni kell egy kiegészítő plug-in-t és hajrá.
Ja: középső egérgomb használatának megtanulása erősen ajánlott az olyan megszállottaknak, mint én, akik napi szinten a sztratoszférát hasítják!
Hasznos tanácsok:
-Telepítsd a plug-in-t :)
-Használj egeret (laptop touchpad elfelejt!) Főleg a középső gomb lenyomva tartása ad szárnyakat.
-A természetben mindig a magas hegyek, mély völgyek, nagy szintkülönbségek látszanak extra-extrán jól.
-Az emberi kéz által épített dolgok vagy meg vannak rajzolva 3D-ben vagy még nem, ez esetben laposak és egyáltalán nem látványosak.
-Ha lassú a neted, sokat kell várnod, mire betölt egy-egy ó-város, amit minden álmod végigjárni (Prága, Bruege).
-Érdekes dolog, hogy a tengerbe is kicsit alá lehet merülni, szóval egy kis búvárkodás is belefér, főleg ha az ember kitikkad a "Napon".
-Előre tisztázd a pároddal, hogy most egy-két órát nem érsz rá ;)
Képek és egyéb ötletek:
-Csak úgy az Amazonas csodálatos vidéke
-Kilátás a Margit-sziget csücskéről
-Afrika déli csücske
-A Csomolungma
-Svéd fjordok mélyén
-A lenyűgöző Golden-Gate Bridge és mögötte San Francisco
-Berepülés a Grand Canyonba
-Párizs az én Bakonyom (Louvre, belépő nélkül)
-Európa tetejéről lepillantva
-Rio de Janero a Krisztus szobortól
-A Magas-Táta aljában (kivételesen szép időben)
-Tihanyi apátság és a Plattensee
-A Vezúv kürtőjét bárki körbesétálhatja, de belerepülni csak annak adatik meg, aki repül a google-el
-Ezen felül például régi jóbarátok háza, ösvény, amerre kirándultunk, az északi sark, híres és hírhedt városnegyedek, Mexico city-ben meg lehet találni azt az építkezést is, ahonnan előkerül a híres Maja naptár! Stb. stb. stb...
Mondom: végtelen!"
forrás www.everystockphoto.com
Arra gondoltam, hogy én még soha nem építettem kártyavárat.
És még arra is gondoltam, hogy pedig az milyen egy meditatív, elmélyülős, nyugalmasan koncentrálós dolog lehet.
Aztán még arra is gondoltam, hogy mi a franc értelme van egy kártyavárnak?
Meg még arra, hogy talán mégsem olyan elmélyülős munka, sőt sokkoló, türelempróbáló és feszült.
Nem maradt más hátra, mint hogy kipróbáljam. Előkapartam a francia kártyát és elkezdtem… Két lapig jutottam. És még azok is ledőltek.
Semmi kétség, én vagyok az a kategória aki sokkolódik, feszül, türelmetlenkedik.
Próbáld ki ma éjjel te is! Hátha te pont abba a csapatba tartozol, aki örömöt, sikert, nyugodt elmélyedést találnak az éjszakai kártyavár (légvár?) építésben.
Alább egy kis inspiráció a rekordtartó amerikai fiútól, Bryan Berg-től, akinek legnagyobb kártyaépülete 10×3 méter és 44 nap alatt készítette el!
Mondjuk azt nem értem, hogyhogy nem hibázik soha és hogyhogy nem lesz totál ideges, mert én csupán a videó nézése közben is görcsösen szurkoltam, hogy jaj szegény le ne döntse véletlen az egészet…
forrás www.sxc.hu
Jó estét! Ha nem tudsz aludni, van egy csendes elmélázós ötletem mára.
A nyárhoz nyaralás jár. Így igazi a nyár. Tudom, hogy mindenki dolgozik és ha meg nem, akkor nincs pénze vagy ideje nincs vagy energiája nincs. Szóval nyaralás elleni kifogások akadnak bőven, mert valamiért mindig úgy érezzük, hogy mi azt igazán nem engedhetjük meg magunknak... Legalábbis nem olyan sokszor, hogy egy nyáron ne adj isten többször is kiruccanjunk. De azért ez fontos. Kizökkenni a hétköznapokból és élvezni a napot, a vizet, a koktélt, a természetet. (Ki mit élvez, ugye…) Szabadulj ki! Csak egy kicsit. Csak egy napra.
Arra gondoltam, hogy ez az éjszaka pont jó egy sűrített nyaralás megszervezéséhez. Még akkor is, ha nem szoktál. Utazni. Szervezni. Nyaralni.
-Én első körben kigondolnám mihez van kedvem. Milyen stílusú nyaraláshoz. Vízparti-olvasgatós, gondolkodós-elvonulós, kirándulós-természetjárós, bulizós-ivós, művelődős-városnézős, biciklizős-sportolós, gyerekek szórakoztatására valós, rokon-látogatós, wellnesezős-relaxálós, szervezett-utazási irodás, stb…?
-Aztán végig agyalnám azt is, hogy most éppen kikkel lenne legnagyobb kedvem menni. Egyedül? Szűkebb, tágabb családommal? Barátaimmal, ha igen, melyik baráti körömmel? Vagy csak egy emberrel, a párommal kettesben, netán egy régen látott jó baráttal? Esetleg ismeretlenekkel mennék szívesen, egy közösséggel, akár virtuális közösséggel akiket eddig csak a netről ismertem?
-Ha megvannak az irányvonalaim, végiglapoznám a naptáram, hogy mikor és mennyi időre tudnék nyaralni menni. Egy napra, korán keléssel későn érkezéssel, egy hétvégére pénteki indulással vasárnapi hazajövetellel, vagy jó pár napra, akár egy netán több hétre?
-Ekkor venném számba azt is, mennyi pénzem van és ehhez igazítanám a további terveket. Olcsó, egynapos, vonatos, szendvics vivős? Olcsó, de pár napos, sátorozós, tábortűzön főzős? Középkategóriás, kulcsos házas, kispanziós, autóval utazós? Rendes szállodás, egy-egy éttermi vacsival, nagy fagyizásokkal? Igazi luxus nyaralás, kényeztetéssel, akár repülővel?
Mindenféle nyaralás annyira jól tud esni, és annyira rosszul is el tud sülni. Ha te szervezed, szerintem sokkal valószínűbb, hogy jól érzed majd magad.
Na, én különben a gondolkodás ezen a pontján már kedvet is kaptam elhívni egy régi barátainkat gyerekestül a Zsámbéki medencébe egy spontán két napos sátras bicózásra. Valmi olyasmi útvonal jutott most eszembe, hogy Budakeszi talán vadasparkkal, Zsámbék templomrommal, Alcsútdoboz arborétum-nézéssel, Tabajd mezítlábas-parkozással, sok fagyi, sok sör, este szalonnasütés, csillagnézés, Etyek felé meg hazatérés, közben talán boros pincelátogatás, majd ahogy alakul. Ez az első vázlat, majd pontosabban is kidolgozom, de itt most csak egy közbevetés volt.
-Mert mi épp ott tartunk, hogy mindezek után lehet elkezdeni böngészni a netet, célállomás, utazás, szállás, programterv, egyéb érdekességek, akciók, stb… után.
-És ha összeállt a szuper program a fejedben, akkor készíts egy szép hangulatos leírást, vagy szóban hívd meg mindazokat akiket szeretnéd, hogy jöjjenek.
-Aztán ha visszajeleznek, elkezdheted a valódi szervezést is, ha igényel a dolog egyáltalán ilyesmit (Egy Velence -tavi naphoz elég kinézni egy vonatot, és meghatározni a találkozó időpontját, de egy Gyulai welnesshétévégéhez már foglalni is kell, tovább most nem megyek, online repülőjegyfoglalás, utasbiztosítás….)
Lényeg a lényeg, ha csak egy napos is az a nyaralás, miért ne lennél most te a motor, a kezdeményező, a szervező. Nem áll sokból, akiket meghívsz boldogok lesznek (még ha nem is tudnak mind elmenni), és te csak jól érezheted magad! Végülis nyár van. Most örülj…
