Álomhozó éjjeli foglalkoztató. Ha nem tudsz aludni...
Alvós - Nem Alvós
Nincs rosszabb, mint órákon át hánykolódni az ágyban, feszülten várva, hogy végre elaludj. Hát ne aludj! Kászálódj ki a párnák közül! Élvezd az álmatlanságod! Hogyan? Itt találsz hozzá ötleteket! Miért is ne? Hiszen végre békében van időd! Hiszen egyedül jó! Hiszen este jó!
Az édes anyatejet, szerető biztonságot, védelmet idézi. Meg azokat az óvodás, gyermeki időket, amikor –ha szerencsések voltunk- meleg kakaót kaphattunk elalvás előtt.
Úgyhogy igyunk tejet és szenderedjük meleg puha álmokba.
„Háromszéken máig úgy tudják, ha Tibetországból Csoma Sándor hazatér, ő lett volna egész Székelyföldön a király. Sokáig várták, vannak akik most is várják. Bizonyos, hogy mire megjárta volna a három világot ő lett a legokosabb ember aki valaha élt. Itt királyok lesték a szavát, innen és túl, sárkányok, lidércek, istenek, tündérek csodálták tudományát. Mindent tudott az égi és földi világról Ismerte a poklok legsötétebb zugát. Sokáig várták, vannak akik most is várják.” /csomafilm.hu/
Szemző Tibor kitalálta, Törőcsik Mari elmesélte, Roskó Gábor árnyfigurái játszottak, Sári László hozzátett.
És a Valóság
„…Több napig feküdt lázasan, míg végül 1842 április 11-én hajnalban a trópusi dzsungelben elkapott malária örökre véget vetett hosszú vándorlásának. Síremléke a dardzsilingi temetőben áll, a Himalája hegyeinek oldalában. Kitűzött célját nem sikerült elérnie, nem tudhatta meg, hogy az ujgurok, akikhez annyira hőn áhított eljutni, valójában egy török nyelvű nép, amelynek semmilyen szerepe nem volt a magyarság történetében. Kőrösi Csoma Sándor a magyar őshaza felfedezőjeként nem írhatta be magát a tudomány történetébe; úgy szerepel ott, mint egy ismeretlen kultúra feltárója, és egy új tudományág, a tibetisztika megalapítója. Így szerzett végül elismerést magának, s egy kicsit talán ezen keresztül az egész magyarságnak is.” /csoma.mta.hu/
