A csendes este sokaknak az elmélyedés, imádság ideje is.
Adott Istenben való megnyugvás erőt ad és békésen lezárja a napot. Megköszönni, kérni, fohászkodni egy nálunk magasabb rendű lényhez szerintem nagyszerű dolog. Boldogok azok, akik tudnak hinni egy ilyen erőben.
Most nem feltétlen azt mondom, hogy imádkozz! Viszont éjjelente gondolkodni, szent szövegeket olvasgatni vallástól függetlenül is jó lehet.
Az ószövetségi zsoltárok különös, ősi imádságok. Őszinték, emberiek és szimbolikusak. A gyarlóság és a nemes lelkűség, a düh és a hála mind egyszerre van bennük jelen.
Így fényes és árnyékos/ nappalos és éjszakás/ sötét és világos zsoltár részleteket láthatsz itt…
Magukban semmit nem mondanak, inkább olyasmire valók, hogy megkezdj velük egy esti elmélkedést.
’Nem árt neked a nap tüze nappal,
sem a holdvilág éjszaka.
Megőriz az Úr minden rossztól,
az Úr megőrzi lelked.’
120. zsoltár (4-6)
’Dicsérjétek az uraknak Urát,
mert irgalma örökkévaló!...
Ki nagy világítókat alkotott,
mert irgalma örökkévaló.
Napot, hogy legyen úr a nappalon,
mert irgalma örökkévaló.
Holdat, csillagot, hogy uralkodjanak
az éjszakán, mert irgalma örökkévaló.’
135. zsoltár (7-9)
Hova meneküljek előled,
hova rejtőzzem színed elől?
Ha az egekbe szállnék:ott is jelen vagy!
Holtak közt vessem ágyam: odalenn vagy!
Ha a hajnal szárnyaira kelnék
és a tenger szélein ha laknék,
oda is csak a te karod vezet,
s ott is csak jobbod tart engemet.
Ha azt gondolnám: „Elnyel a sötétség,
és éjszakává lesz körülöttem a világosság”,
az éj sötétje nem sötét előtted,
s az éjszaka fényes napvilág,
fény és sötét ugyanaz néked.'
138. zsoltár (7-12)
’Számba veszi a tömérdek csillagot,
és mindegyiket nevén szólítja.
Nagy a mi Urunk, erős és hatalmas,
bölcsességének nincsen határa.’
146. zsoltár (4-5)
’Dicsérjétek az Urat a mennyből,
dicsérjétek a magasságban!
Dicsérjétek mind, ti angyalok,
dicsérjétek égi seregek!
Dicsérjétek, nap és hold,
dicsérjétek, fénylő csillagok!
Dicsérjétek egeknek egei,
minden vizek az ég felett!
Dicsérjétek az Úr nevét,
mert ő parancsolt és létre jöttetek!’
148. zsoltár (1-5)